Miért kell a középiskolai felvételire külön felkészülnie a diákoknak? Egyáltalán kell – e készülni?

Sok fejtörést okoz ez a kérdés minden szülőnek, akinek általános iskolába jár a gyermeke. Sokan úgy gondolják, ez egy újabb úri huncutság, amivel a gyermekeket és a szülők pénztárcáját terhelik. Ugyanakkor vannak olyanok, akik fontosnak tartják a célzott felkészülést, hogy gyermekük a képességének megfelelő középiskolát választhassa. Járjuk körbe ezt a témát, és gondolkodjunk el egy kicsit gyermekeink szellemi fejlődésén!

Jelen korunk gyermekei már a digitális térből szerzik az információkat, ahol nem szükséges átgondolni, mit is szeretnének megfogalmazni, félszavakból, rövidítésekből is értik egymást. Nem szükséges olvasniuk ahhoz, hegy megírják a házi feladatot, hiszen a másodpercek tört része alatt készen kapják a netről. A mesterséges intelligenciával pedig egy egész előadás megszerkeszthető, és máris ötös érdemjegyeket kaphat a diák, kijavítva a rosszul sikerült dolgozatot vagy feleletet. Az iskolában kész vázlatpontokat kapnak, és jó esély van arra, hogy ezeket kérik a dolgozatokban is. Nem kell gondolkodniuk, készen kapnak mindent, és gyorsan. Csodálkozunk, amikor unalmasnak találják a tanulás göröngyös, lassú útvesztőit?

A klasszikus értelemben vett tanulást a mai gyermekek már nem művelik. Azt keresik, hogyan lehet a lehető leggyorsabban túl lenni az egész folyamaton. A mai fiataloknak rengeteg eszköz van a kezükben és meg is találják a módját annak, hogyan szerezzék meg azt a tudást, ami a témazárókhoz szükséges. Többre nem gondolnak. Mint egy kényszerítő körülményt élik meg az iskolába járást. 

Egy átalakuló világ határán vagyunk a tanulás klasszikus értelemben vett folyamatától kezdve, a mindennapjainkat befolyásoló egyéb tényezők vonatkozásában is.
A probléma gyökere egyelőre abban rejlik, hogy a középiskoláknak kell egy objektív mérce, amivel el tudják dönteni ki alkalmas a középiskolai tanulmányokra. Hogy ezt meg tudják tenni, ahhoz a diákok eddig megtanult (elsajátított) tudására van szükség. (Nem a szülők általi segítségre, vagy az eszközök által megszerzett érdemjegyekre, bár ezt is beleszámítják a felvételi pontokba.) A diákok pedig minden rendszerezettség és felkészülés nélkül nem képesek számot adni a valós tudásukról, mert sokszor csak a témazárókra készültek, és hiányosak a tudásaik.
Ez a tény jelentheti az áthidalhatatlan problémát, amikor felvételizni kellene. Bár kiváló jegyeket szereznek az iskolában, mégis nehezen megy az olvasás, a hosszabb szövegek feldolgozása, a mögöttes tartalmak megértése. A szülők, talán nem is sejtik, hogy segítségre lenne szükség a megfelelő felvételi megírásához. Hiszen, ha jó érdemjegyei vannak, akkor nem kell aggódni!

A középiskolai tanulmányok már a felsőbb iskolákra készítenek fel. Ahhoz viszont szükség van a klasszikus értelemben vett tanulás folyamatának betartására, mindamellett, hogy felhasználják a korszerű eszközöket is.  A tankönyv adott témájának elolvasása – megértése – memorizálása kihagyhatatlan a mentális képességek fejlesztéséből. (Persze a zene, a sport, a művészetek épp úgy fontos.) Ma úgy tűnik minden fontosabb, mint az olvasás.
Ebben a folyamatban ki kell emelni a megértést és a memorizálást, amit vissza kellene helyezni a régi helyére, hogy a mentális képességek jobban fejlődhessenek.  Amelyik gyermek, ezt a klasszikus folyamatot, tanóráról – tanórára végigcsinálja az általános iskolában, még annak is érdemes a tudását rendszerezni a gimnáziumi felvételi előtt. 

Nagyon fontos, a gyermekek szempontjából, hogy a felkészülés során szembesüljenek a saját erősségeikkel és gyengeségeikkel. Tanulják meg beosztani az idejüket és vállaljanak felelősséget a saját haladásukért! Nem kell a gyerekeket félteni ezen tapasztalatoktól, hiszen ettől válnak erőssé, és fejlődik a problémamegoldó – képességük is.

Azzal, hogy gondolkodnak a gyermekek, értelmezik a leírt szöveget, összerakják a szavakat értelmes mondatokká, kifejezik helyesen, magyarul a gondolataikat, ezzel válnak alkalmassá a felsőbb tanulmányokra. Ha készen kapják a megoldásokat – (a szülők elmagyarázzák a leírt szöveg tartalmát, vagy a digitális tér megoldásait használják) – azzal komoly űr keletkezik a magasabb szintű tanulmányok megértésében. Ott már nem lesz elég a külső eszközökre való támaszkodás.

Tehát a középiskolai felvételi felkészítőt nem érdemes megspórolni! Hiszen ezen folyamat során a gyerekek rendszerezik az általános iskolában tanultakat, lehetőségük van pótolni, amit korábban elmulasztottak, megfelelő irányítás mellett növekedhet az önbizalmuk.

A középiskolai felkészülés során előnyt jelenthet az irányított vezetés mellett történő személyes felkészítés, hiszen minden gyermeknek különböző szintű a tudása, amit rendszerezni kellene, és a mai tanulási gyakorlat mellett nem biztos, hogy képesek ezt egyedül megtenni.

Mielőtt régi felvételik tesztjeit kezdené valaki kitölteni, előtte egy szellemi edzővel (vagy saját maga) rendszerezze a tudását, oldjon meg sok – sok gyakorlatot az adott témából, és azután kezdjen hozzá a tesztek kitöltéséhez.

Nyáron – amikor rengeteg idő áll rendelkezésre, és nincs a gyermekeknek semmi kötelezettségük – érdemes napi egy-egy órát aktív tanulással tölteni. Kb 25 témában lehet összefoglalni a magyarnyelv és irodalom tantárgyból való felkészülést. Emellett matematikai feladatokat minden nap kellene megoldani, hogy szinten tartsa mindenki a tudását.

Gyakorlatunkban ezt már a felvételi év előtti nyáron elkezdjük, hogy a szeptemberi kezdésre átismételjük a korábban tanultakat. Egyéni felkészítés történik, ahol korrigáljuk a korábbi hiányosságokat és begyakoroljuk a helyes megoldásokat.

Az értelmező olvasásra nagyon nagy hangsúlyt fektetünk, mert a hozzánk kerülő gyermekek nagy része küzd az értelmezéssel.  Az önálló tanuláshoz pedig elengedhetetlen, hogy a gyerekek megtanulják értelmezni azt, amit olvasnak. Nem csupán a felvételire készítünk fel, hanem ezzel párhuzamosan elindítjuk a középiskolai tanulmányokhoz feltétlenül szükséges tanulási folyamatot, a rendszerezést, az időbeosztást. 

Sokszor előfordult már, hogy az irányított tanulás során a gyerekekben elkezdődött egy vonzódás valamelyik tantárgy felé, ami egyben orientációt is jelentett a továbbtanulásban.

A diákok számára a figyelem, az azonnali korrekció, az értelmezés végtelenül fontos. Ez lehet a szellemi fejlődés alapja. A nagy létszámú osztályokban ez nem tud megvalósulni. A szülők pedig a túlzó gondoskodásukkal, az önálló gondolkodástól (az értelmezés lehetőségétől) fosztják meg gyermekeiket azzal, ha mindent elmagyaráznak nekik.

Összegezve tehát,

• Érdemes és hasznos lehet egyéni felkészüléssel, célzott irányítás mellett elindítani a középiskolai felvételire való tanulást;
• Egy mentor (szellemi edző) plusz motivációt jelenthet a gyermek számára;
• A felkészülés megtanítja a gyerekeket a kitartásra, a célorientált munkára, a rendszerességre;
• A felkészülési folyamat mellékterméke lehet, az önálló tanulási képesség kialakulása;
• A felkészülés a gyermek jövőjéért történik, hogy a képességei megmutatkozzanak, és abba az iskolába kerüljön, ami a gyermek képességeinek megfelel;
• Nem szabad teszteléssel indítani a felkészülést! Majd csak akkor vegyék elő a teszteket, ha már a tanulási folyamaton végigmentek;
• A felkészülést nem elég az utolsó hónapokban – gyorsított ütemben elkezdeni – ami csupán a stresszt növeli a gyermekekben, hanem erre időt kell szakítani, sokkal korábban! Különösen a nyári hónapok alkalmasak tudástáruk rendszerezésére.

A cím kérdése úgy hangzik, hogy kell – e egyáltalán a felvételire készülni? A válaszunk az, hogy nem kell, csak hasznos lehet! Épp úgy, ahogy sport edzőt választunk gyermekünk számára, amikor versenyre készül. Legalább annyira fontos – a mai világban – hogy szellemi edzőt (mentort) is válasszanak a szülők a tanulási folyamat elsajátítására és a képességeik kibontakoztatására. A test és szellem egyensúlyát már pici gyermek korban érdemes kialakítani, hogy később az szokássá váljon.

Felkészülés nélkül, pedig úgy működik a felvételi, mint egy szerencsejáték. Vagy eltalálom, vagy nem! Csakhogy nem érdemes egy szerencsejáték találati arányára hagyatkozni, amikor a gyermekek jövőjéről van szó!
Legyen minden gyermek felkészült az általános iskola végén a következő szintre, és legyen minden szülő annyira megértő, hogy ebben a megfelelő segítséget adja gyermekének!
Legyenek boldogan tanuló gyermekek körülöttünk!